alvilági mese

Telefoncsörgés. Minden civil ember kedvenc ébredési módja.. Egy álmos fiú vette fel a telefont, majd beleszólt:
- Haló?
- Sziahelló. Nem jössz ma le kosarazni?
- Öööö.. Bocsi, de ma randira megyek.
- Ja oké, akkor jó randizást, szia.
A rövid beszélgetés után nem tudott tovább aludni a randizónk. Így elkezdett öltözködni; felvett egy fekete pólót, egy fehér nadrágot, és ügyelve a részletekre, egy fekete-fehér alsónadrágot, és hogy külsőben is látsszon, felvett még egy fehér alapon fekete kockás sapkát. Aztán elindult kifelé, a virágboltba, hogy vegyen egy virágot. Stillszerűen vett egy szál piros rózsát, aztán pedig bement a közértbe, hogy vegyen valami kaját. Kifelé menet összefutott a randihoz nélkülözhetetlen másik féllel, aki rögtön a nyakába ugrott. Puszival köszöntek, ami csókká fajult. Kicsivel később pont befejeződött a jelenet, amikor a fiúnak megjött a kosarazni készülő haverja, éppen szotyit készült venni, ami egy kosarazáshoz sem hiányozhat. Látta, de nem ment oda, mert látta, hogy zavarna, így inkább beviharzott a boltba. Aztán a hősünk elindult a lánnyal hazafelé, haza is kísérte, és a bejáratnál ismét csókcsatába kezdtek. Hosszú perceken keresztül csak egymással foglalkoztak, majd amikor abbahagyták a fiú a lány fülébe suttogta, hogy "szeretlek". És a lány arcán egy kislányos izgalom, és szeretet lett látható. Aztán elváltak, a lány kinyitotta a kaput, és elment, miután megbeszélték, hogy délután 2-kor találkoznak. A fiú pedig elindult, és nagyon izgult, mert szerette a lányt, és sosem szerette volna elveszíteni. Otthon nem tudott magával mit kezdeni, nagyon unatkozott, és cseppet bánta, hogy nem ment kosarazni, de tudván, hogy imádja a sportot, nem ment, mert akkor elkésett volna. Csak ült a konyhában, és nézett maga elé, hogy vajon mi lesz délután. Aztán az óra fél 2-t mutatott, és Ő szinte semmi gondolkodás nélkül elindult. Egy hangulatos étterembe mentek, ami a város másik felén volt található, és ha tömegközlekedéssel ment, akkor csak szűkösen ért oda, de pont elérte a buszt, így már nem volt akadály. Aztán pillanatoknak tűnő idő alatt ott is volt az étteremnél, de a barátnőjére még várnia kellett, aki 10 perc múlva érkezett meg. A randi nagyon jól sikerült, és jól érezték magukat. Sok sok ismétlés következett, majd pár hónap múlva össze is költöztek. A lány eladóként dolgozott, a fiú pedig éttermi kidobó volt, amivel jól keresett, de gyakran kellett olyan védelmi munkákat csinálnia ami törvénybe ütközött.. Egyik alkalommal este inni akart egy kávét, és egy ismerős "üzletember" ment oda hozzá, hogy nem akar-e drogdiller lenni, mondván, Ő s így kezdte régen, és most kitömött drogdiller. A fiú, gondolva, hogy lesz még jövője, ráállt az üzletre, de meg lett neki mondva, hogy nem lesz sok szabadideje, és már jóideje van tudott a haverokkal lenni. Pár héttel később elhívták egy buliba, ahol csupa drogdiller volt, és mindenki aki nagy volt az alvilágban ott volt. A fiú kereste a haverját is, aki szintén ismert volt ilyen körökben. A fiú nem sokat töltött itt, mert sietett haza. Aztán pár hónap múlva kapott egy ajnálatot, hogy nagy mennyiségű drogszállítmány érkezik Kolumbia felől, és le kéne ütni pár embert, és utána gyorsan futni a cuccal. "Gondold végig, 30 kiló tiszta áru, amit pár ember véd, és üzletrésze van belőle az egyik ismerősömnek, aki pályázik erre az árura."
A fiú igent mondott, és pár nap múlva el is lopták a dolgot, de közben kiderült, hogy a "kosarazó haveré" az áru, és rögtön nagyon megbánta. Pár nap múlva a cuccot egy erdő szélére akarták rejteni, de a haver kiszimatolta, és utánuk ment, majd eljátszotta, hogy Ő is csak erre járt, és leálltak beszélgetni. De aztán a csapda kinyílott, és két shootgunnal felszerelt, alvilági arc bukkant fel, aki lelőtte a fiút, és a másik üzletembert is.
Másnap a híradó tele volt azzal, hogy a kidobót, és az alvilágit megölték, a tettesek menekülnek, majd pár nap múlva megtalálják őket, és életfogytiglani börtönre ítélik a három tettest. A fiú életének szerelme pedig gyászol, úgy, hogy nem is tudta, mivel foglalkozik igazából a fiú , és csak ül, és sír.