Egy barátság a bizalomnál indul. Hol ér véget? Mi tud neki véget vetni? Mi lehet az a dolog, ami teljesen felboríthat mindent? Egy vetélytárs. Aki jön, lát, és "beköltözik". Ellopja a fontos embereket, ellopja a helyed, és terjeszkedik. Az egész körben. Ennél már csak akkor rosszabb, ha az illető(ke)t eddig utáltad, és emellett nem adsz embereknek esélyt arra, hogy közel kerüljenek hozzád. Megragadsz azok mellett, akikkel eddig voltál boldog, és szarsz az új emberekre. 1 éve jöttem rá, hogy nekem nem haver, hanem barát kell. Olyan, aki megért, és nem visz bele a rosszba, hanem mutat útat a jó irányba. A haverság más, ott nem a megértés az első, hanem a buli, az, hogy minél tökösebb balhékat csinálj, és ha kell válald a felelősséget érte. Ez volt 13 évig. Aztán kezdtem barátkozni. Dóri lett az első igazi barátom, aki rádöbbentett arra, hogy fiú és lány között létezhet barátság.. Aztán jöttek a Patrik, aki Életem legjobb fiúbarátja, és Ő az egyetlen fiú, akivel meg tudom értetni magam. Olyan nekem, mintha testvérek lennénk. És tavaly tnév végén, megismertem 10 embert még, akik felülmúlhatatlanok. Nyáron pedig Nia, és a többiek.
Szeretlek titeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése