valahogy jobban...

Ránézésre csak annyit mondok, hogy most barát szinten szeretem. Vagy jobban. Mennyire? Mindennél jobban. Miért pont Őt? Mert tudom, hogy Vele vagyok az, aki. Nélküle csak egy senki.
Ha ránézek, látom a szerelemre illő összes jelzőt. Meg azt a vonzó ürességet, amit ki lehetne tölteni. Azt a kurva ürességet. Ami csak benne vonzó, és csak benne találom úgy, ahogy keresem. Ha megkérdezné valaki, miért egy olyan emberbe vagyok szerelmes, aki sose tudott felmutatni igaz szerelmet, akkor az mondanám neki, hogy azért, mert Én leszek az első, aki örökké első marad, és utolsóként fog meghalni. Vele. Nem is kell más. Szinte úgy ahogy van tökéletes. Nem lehet nála jobb. Nem tudnék neki ígérni anélkül, hogy ne tartsam be. És nem tudnék ígérni úgy, hogy az Neki ne legyen jó. Mert érzem, ha most nem lehetek Vele együtt, akkor már soha többé, mert belehalnék abba, hogy mellettem van, de nem lehet az enyém. Nem mondhatom el senkinek, de elmondom mindenkinek; Szeretem!

Szarok a trendre

Nem adok pénzt koldusoknak. De nem nézem le Őket, mert lehet, hogy egyszer én is olyan leszek, mint Ők. Hiába tartanak nagy arcnak, vagy nyalják a seggem, Én attól jobb, gazdagabb nem leszek. És szerintem a pénz nem is boldogít. Csak van, hogy kifejezd a hatalmadat, mert ha a segged alatt van a merci, akkor király vagy. Én nem erre vágyok. Csak a barátokra, hogy érezzem a közelségüket. Sosem beszéltem egy köteg húszezressel a gonjaimmal kapcsolatban. Mindig egy adott barátnak panaszkodtam. És közben leszartam azokat, akik kinevetnek, mert ilyen vagyok, vagy leszarták a véleményem bármivel kapcsolatban. Nem nyalom senki seggét azért, hogy érdekbarátságokba keveredjek, vagy többnek érezhessem magam tőle. Ha kell senki maradok, és lesznek barátaim, hogy aztán a többi senki felnézzen rám. Felnézzenek, mert Ők arra vágnyka, hogy körülvegyék olyanok, akik a seggüket nyalják, Én meg lazán elküldöm mindegyiket máshova. Hiába menő, ha nyalnak neked. Nekem erre nincs szükségem. Szarok a trendre. És nem szeretném, ha utánoznának, mert kialakult bennem valami, amivel más szemmel is tudom nézni a világot, mint ellenségeskedés, vagy oltogatás. Ezt nem lehet lemásolni. Belülről jön. Nem mondom, hogy nézz rám fel, vagy gondolj többet, mint a valóság, de tudom, hogy bennem van az, amit másban életeken át kereshetsz, hogy aztán feladva azt mondd; Benne nincs értelem. Sem érzelem.. Pedig a két dolog nélkül nincs Emberben Világ. Csak ott van, és teszi a sztárt, mert az raj.
Én ezek nélkül éltem, élek, és fogok élni. Nem leszek gazdag sem. Én boldog leszek.
Nikcsi. <33333

Nincs menekvés

A városra sötét köd borult. A közvilágítás nem tudott áthatni a sötétségen, csak kis fénycsóváknak látszottak a nagy messziségben. Az emberek ilyenkor ki sem mernek mozdulni otthonról, csak pár drogos mászkál ilyenkor az utcán.
Az egyik szűk sikátorban, a kiégőben lévő villanyok közt felbukkan egy fiú, kicsi, alig 150 centi lehet, de a sötétségben, ahogy néha rávetődnek a fények, látszik, hogy szép, kék szemei vannak, amik alig látszanak ki a sapkája alól. Aki láthatja, az nem is sejti mire készül, talán azt gondolja, hogy eltévedt, vagy haza akar jutni.. Pár percen belül, egy nagyobb társa csatlakozik hozzá, és egy játszótér felé mennek, ahonnan mély, fiatalos hangok szűrődnek ki az utcára. Aztán elindulnak, és mennek egyenesen, egy sötét, félelmetes, és keskeny utca felé. Csak néhány lakóházból szűrődik ki fény, amik szinte eltűnnek, ahogy felnézel. Egy macska a hangokra kiugrik a fém szemetesből, és felriadnak rá a fiatalok, és a még nem elvándorolt madarak, akik a villanypóznán ültek. A fiúk egy kertesház felé veszik az irányt. Teljes üresség tárul eléjük, és szinte lehetetlen látni, hogy hova lépnek. Egyikőjük véletlenül felrúg egy kis kerti törpét, aminek a hangjára egy kóbor kutya vakkant egyet. Aztán elhallgat. Ők pedig továbbmennek. Egyenesen az ablak felé, amit csendesen, de magabiztosan kinyítnak, és hang nélkül bemásznak rajta. Ahogy belépnek, egy nagy nappali tárul eléjük, hatalmas plazma tv-vel, és értékes műkincsekkel, amikkel telepakolnak egy zsákot, és kimennek a nappali ajtaján, és eléjük tárul két ajtó, ahol elosztódnak, és a két csoport közül az egyik egy hálószobába tér be, a másik pedig egy kis konyhába, ahol különböző kések, és kardok vannak a falon. A másik csoport egy a nappalinál cseppet nagyobb szobában találja magát, és rengeteg polc, fiók van, és minden léptüknél reccsen egyet az öreg, használt padló. Ahogy mennek, tudják, hogy az egyik fiókban, a fehérneműk között, nagyértékű készpénz van. De amikor odamennek, hirtelen egy ismeretlen hang szólal meg. Egy felnőtt hang. És azt kérdezi; Ki az? A fiúk menekülni próbálnának, ám már késő, mert amikor kimennek, a házat körbevették a szomszédok, és megfogalmazodik bennük egy szomorú, mégis egyszerű mondat; Nincs menekvés.

szép pillanatok

-papírról másolva-
Ma este nagyon rossz hangulatom volt.. Mégis így visszagondolva, életem legszebb órái voltak. Ezeket a történéseket leírom egy lapra, mert most rengeteg gondolat jár a fejemben, amik holnap már nem jutnának eszembe.
A fonalak megintcsak Niától indulnak, mert Vele voltam elfoglalva. Aztán jöttek sorban az emberek, akik vagy szerettek volna ismerkedni, vagy csak beszélni akartak. Előbbivel Rayne-re gondoltam, akiről előítéleteim voltak, de nagyon őszinte dolgokat mondott, ami nekem nagyon pozitív volt. Utóbbi pedig Nikcsi volt, aki bennem összedöntötte a róla kialakult képet, ami hónapok alatt állt bennem össze. Nagyon szép, és okos dolgokat mondott, amivel az jött össze bennem, hogy mintha Ő is hasonlítana rám egy cseppet.
Hiába van a humoros küldő, belül, a szíve legmélyén egy érző, sebezhető lélek van, és ennek a léleknek egy szerethető tulajdonosa, aki segítőkész, és tud nagyon barátságos lenni.
Az itt megszemélyesített három embernek nagyon hálás vagyok.
- Niának, mert nem tudok benne csalódni,, és mindig hű marad önmagához.
- Rayne-nek, mert őszinte volt.
- és Nikcsinek, mert kedves, és megértő volt Velem.

Ismered?

Ki ismeri ezt a lányt? Jelentkezzen, aki ismeri, aki úgy ismeri, hogy tud róla mindent, és fel tudná ellene használni, úgy ismeri, hogy már szinte a testvéreként tiszteli, és szinte mindennap írnia kell róla egy bejegyzést, hogy kimutathassa, mennyire gyermekesen rajong érte, és milyen mértékben szereti, és tiszteli. Ő adta meg az alaphangot a ma estémhez, miután hazajöttem, és Ő volt az első akivel hajlandó voltam beszélni msn-en. Megint rossz kedve volt, és akkor nekem is előjött. Most, ennyi tapasztalat után, tényleg úgy gondolom, minket nem csak az internet köt össze. Amilyen az egyikőnk, olyan a másik is. Annyi szép, közös percem volt Vele, amikor nevettünk, vagy sírtunk. Mintha egy életen keresztül lettem volne Vele, hogy aztán most élhessük barátságban a második életünket. Ez a lány a Világon a legtisztelendőbb ember, és a legjobb barát. Most ha a rádióban lennék; a Sharam - Texi-t küldeném, a Világ legjobb barátjának; Niának.

vannak még...

Van még két szeretnivaló lány.
Az egyik Zsófi. A másik pedig Szabina*, vagy ahogy megbeszéltük; Szörcs.
Mindketten elég mocskosfantáziájuak, lehet velük mértéktelenül hülyülni, poénkodni.
Zsófit kb másfél hónapja ismerem, és nem sokat, de jókat beszélgettünk az interneten keresztül.. Annyit fűznék hozzá, hogy szeretem.
Aztán Szörcs; Ez a csaj nagyon beteg. Nem szeretek rangsorolni, most ha akarnék se tudnék, mert Őt még rövidebb ideje ismerem, de valahogy Ő gyorsabban a szívemhez férkőzött, mint Zsófi, ettől függetlenül mindekettejüket szeretem.
Köszönöm nekik a sok végigröhögött percet :3
Meg a rengeteg elküldött myvip meghívót :D

jók vagytok.

Elegem van az internetből. Rengetegen megnyugodni járnak ide, de engem csak felhúz, és rontja az amúgy is szar idegállapotomat. Zaklatnak az elmerozzant levelekkel, és a továbbküldős bigyókkal, hogyha nem küldöm tovább megdöglik a 15 éve halott nagyapám, meg ilyenek. Nem tudom felfogni, miért jó, ha valaki az idejét azzal tölti, hogy ilyeneket küldözgessen full ismeretlen embereknek. Én is szeretnék ezen a rohadt világhálón kellemesen szórakozni, nekem kedves emberekkel, és normális levelekkel, nem pedig ezekkel a marhaságokkal. Talán még a leghülyébb ember is felfogta, aki olvassa ezt a fost, és többet nem zaklat a nyomorával.

kötelező köszönetnyílvánítás

Én tényleg nem tudom, mit csinált. Komolyan mondom, Ő adja az ízt a Világomnak, annak a privát, szeretetdús, barátságos világnak, ahol élem a napokat, és néha ki mozdulok belőle.
A csaj eszméletlen dolgokat tud nekem mutatni. Példaértékű az a hozzáállás amit a dolgokkal kapcsolatban mutat. Imádom.
Most, hogy kicsit eltérjek a témától, és elmondjam mi is volt..szóval; ledobott az msn, és mire visszaértem, nagyon felbasztam az agyam, és előadtam neki, hogy megölöm magam, meg minden, és lenyomott nekem egy olyan tíz soros szöveget, hogy elbőgtem magam. Ez a csaj beteg, a legeslegjobb értelemben, ha most megkérdezik, ki az igazi testvérem, naná, hoogy Őt mondom, és igenis büszke vagyok rá, hogy Vele barátságban vagyok hónapok óta. Én esküszöm, hogy miatta fogom átvészelni a legszarabb napokat, és Ő az Én Istenem, a mentorom, a példaképem. Hiába mondja, hogy Én vagyok neki a példaképe, én akkoris azt mondom, hogy Ő az idősebb, és Ő csinált becsületreméltóbb dolgokat, és megérdemli az elismerést, megérdemli, hogy az emberek tiszteljék, és szerethetik is. A csaj eszméletlen zenei stíussal rendelkezik, jó az ízlése, és tud jó dolgokat mondani, amik hasznosíthatók. Én tényleg megígérem neki ezúton is, hogy Vele maradok, amíg ki nem köpöm a belem, vagy bele nem döglök a hiányába.
megint Niának köszönök mindent.

indulatból..

Utállak. Utállak, mert bennem hagytad a múltat, ez gátol a jelen gondtalanságában, és a jövőre nézve nem lesznek szép emlékeim. Megmaradnak a szakadt képek, és a szép múlt, Veled, és a végigsírt esték, amikor fáj az, hogy már nem vagy velem. És fájni fog majd a szívem, ha arra gondolok, hogy egy olyan lehetőséget szalasztottam el amikor elengedtelek, ami befolyásolhatja az egész életem, mert talán sose leszek már olyan boldog.. Nagyon fáj, mert ezek az érzelmek beleférkőznek a hétköznapi énembe, és gátol ott is a boldogságomban. Lehetek itthon, vagy az utcán, csak az égbe, és le a földre nézek, látom a felhőket, és az eltaposott cigicsikkeket a darabos flaszteren.. Akár pillanatkép is lehetne, ami a fotóművészeknek mindent megér, nekem mégis egy szomorú időt, és egy rossz pillanatot tud csak jelenteni. Semmi mást, mert már sose leszel velem. És habár tudom, hogy mindenkiben vannak apró hibák, mégis kezdem azt hinni, hogy minden ilyen ember tökéletes, Velem pedig csak a hibák vannak, csak azok a kibaszott hibák. Amiket valaki direkt produkál ki a másikból, vagy saját magából, és hiába keresem másban, mégis csak magamban találom már meg őket. Fájnak a tények, hogy sok ember tökéletesnek képzeli magát, bent, a szívében, a kívülállóknak mégis csak a rosszat mutatja, és elmondja; sosem lesz tökéletes. Én már abban a tudatban fogok élni, hogy nem voltam, nem vagyok, és nem is leszek hibátlan. Nyugodtan kritizálhatsz, engem nem fog érdekelni, mert van őnkritikám, hogy felismerjem a rosszat.
Megkérek mindenkit, hogy ne vegye magára, mert csak egy embernek szól, és Őt nem fogom megnevezni. Tudom kiről van szó. És senki más nem tudja.

Mivel játszol...

Az élet csak egy játék. Egy olyan játék, ahol mások szabják meg a szabályokat, és mások a bábuk, akiket nem te irányítasz. De tudod őket befolyásolni, kommunikációval, testbeszéddel.. Ha mondasz valami szépet egy embernek, jobb esetben a nyakadba ugrik, vagy mást csinál, ami a játékban egy 6-os a kockán, és az Ő cselekvéséből kialakul a testbeszéd. Gyönyörű dolog, ha két ember szavak nélkül meg tudja érteni egymást, vagy szavakkal el tudja érni azt a pontot, amit más csak testbeszéddel tud. Amikor látok két csókolózó embert, vagy veszekedő embereket, mindig végiggondolom, vajon mi járhat annak a két embernek a fejében?. Csak a résztvevők tudhatják. És vajon egyetértenek a veszekedők? Csak ki szeretnének állni a saját igazuk mellett úgy, hogy közben tudják; a másiknak van igaza. Sosem fogom megérteni, miért jó olyan vitákba keveredni, amik egy érzelem végét jelenthetik. Miért ér véget minden szerelem, és barátság veszekedéssel? Miért kezdődik minden szerelem veszekedéssel? Talán a nézeteltérések indítanak el minden kis történést a mai világban? Lehet, ha nem lenne vita a Földön, most nem lennének barátok, vagy szerelmes emberek? Számomra érdekes kérdés. Elgondolkodtató, és félelmetes, hogy át kell menni minden rosszon ahhoz, hogy elérhess valamit, ami boldoggá tesz, és utána azt az útat, amit a boldogsághoz végigjártál, végigjárod mégegyszer: a boldogság végén, amikor véget érnek a jó dolgok, és csak gondok vannak, amik megoldhatatlannak tűnnek. Így lesz egy ember öngyilkos. Amivel véget ér a csoda, az élet, és csak egy kődarab marad utána, amire rá van írva nagybetűkkel; Béke poraira.
Ez egy olyan játék, amiben a bábuk halálos dolgokat vonnak maguk után, és vigyázni kell, mert ha rosszul lépsz, meghalsz.

örökbarátság

Ha kívánhatnék, azt kívánnám, hogy vele lehessek, ha kérhetnék, egy ölelést kérnék, ha parancsolhatnék, azt mondanám; Gyere ide, most, és maradj itt örökké!.
Ez az ember adott nekem valamit, ez az ember reményt, szeretetet, és rengeteg csodás percet tudott adni. Személyes ismerettség hiányában, mégis őszintén. Megismert, úgy ahogy más nem tud. Felmutatta a kitartás, és az újjákezdésben hívés tökéletes példáját. Az országunk vehetne róla példát! Emberek milliói nézhetnének rá fel. Mégis, szerény, aranyos, és csendes. Csak egy lány, csak egy ember, aki csendesen éli az életét. Aki meg tud érteni minden szituációban, és minden helyzetben mellettem áll. Amiért rengeteg köszönet jár neki. Kívánom neki, hogy minden ember ilyen kivételesen gondolkodjon, és szemlélje a Világot, mint Ő.
köszönöm Nia. Még mindig leírhatatlanul hálás vagyok Neked.

Szeretem, mert...

Szeretem, mert, ha ránézek, érzem azt az igazi, szívből áradó, mindent legyőző, bolondító; szerelmet. Nem állhat az útjába semmi, és senki, nincsenek korlátok, és nincsenek szabályok, csak a szeretet, ami erősebb mindennél. Csodás dolog, félelmetes, hogy 1 ember milyen érzelmeket válthat ki egy embertársából, és csodás dolog, hogy ebben a nehéz világban, ahol annyian boldogtalanok, vannak, akik egy másik ember miatt jöttek, és talán Ő jelenti nekik a világot, és az életet. *-*

Madarak.

Kacsa az új barátom (L)
szeretlek Kacsa (L): D
amúgy, nem hiszek a rövid idő alatt kialakuló nagy barátságokban, de bízom benne, hogy ez ilyen lesz, és majd sokat fogunk beszélni *-*

Érzelmek

Érzelem..Milyen szép, rejtélyes, és magával ragadó szó. Szinte már magával ragadó. Bizakodással, és félelemmel tölt el, de szinte már vágyom rá, ahogy meghallom, ahogy valamilyen formában megjelenjen bennem. Csodálatos dolog, amikor valaki iránt érzelmet táplálsz, bármilyen formában. Mégha az utálat is bizonyos érzelemnek számít, és az nem jár olyan boldogsággal.
Az emberek között sokan vannak akik félnek az érzelmeiktől. Nem merik kimutatni őket, mert nem ismerik magukat. Félelmetes, ha egy érzelmek nélkül élő embert látok, aki csak határtalan ürességet tud felmutatni a szíve mélyén, és semmit nem tudsz meg róla, mert csupán egy üres ember.
Az a bizonyos bizalommal eltöltő, csodás, szép, és vidám oldal a természetes szeretet, és a tiszta szerelem, ami utánozhatatlan, és aki ezt át tudja érezni, az földöntúli állapotba kerül, megszűnik nála az összes negatív élmény, és csak ennek a csodás érzésnek él, amit kevesen éreznek át, de annál többen szeretnek, és vágynak rá, hogy egyszer ebbe a dologba belecsöppenhessenek. Szerintem; az Élet erről szól.
Zivot Je Cudo.

Csodák és érdekességek

Nem vagyok beteg, mert hiszek néhány dologban, amit csodának hívok.
A csodák mindenkinek mást és mást jelentenek.. Egyeseknek a csoda fogalom az, amikor "szellemek" járnak egy házban. Nekem, a csoda egy sokkal egyszerűbb, és megfoghatóbb dolog. Ami mindösszesen az emberi kapcsolatokban nyílvánul meg.
Nem az olyanokban, hogy valakinek védi a seggét egy csomó verőember, hanem barátságokban, és szerelemben. Számomra nem tud pótolni egy baráti ölelést egy köteg pénz, vagy egy szerelmes csókot, hogyha megvédenek. Engem ezek a csodálatos kapcsolatok tudnak éltetni, és hiszek benne, hogy a pénz nem boldogít, csak ad egy rangot, amit lehet ki sem érdemeltél.. Az érdekbarátság más dolog, mert hamis érzelmeken alapul, és nem köt össze semmi, csak az, hogy valamiért együtt vagy azzal az illetővel, és ott verítek át a másikat, ahol csak sikerülhet. Utálom az ilyeneket.
A seggnyalásról szóló barátságokkal sem tudok azonosulni. Mégis rengeteg ilyen van.
Nagyon sajnálatra méltó, hogy egyes embereknek az megnyugvást jelent, amikor valakinek kellőképpen benyal, és már nagy spanok.
A barátaimnak szólt ez a bejegyzés (nem érdekből, szeretetből), de nem jelenti, hogy nem tehetek szert új barátokra, aki utána már nyugodtan magára veheti ezt.
Köszönöm nekik, hogy hosszabb-rövidebb ideje együtt vannak velem, és annyi szép percet, órát, napot, évet szereztek nekem. (L)

Hiányérzet; Amikor már nem bírom...

Hétfő este; elegem volt belőle, mert úgy éreztem, csak panaszkodik, aztán, a szemébe mondtam, hogy ebből nem kérek. Abbahagyta, és akkor olyan szépeket mondtunk egymásnak. És olyan felszabadultnak éreztem magam, mert Vele tudtam úgy beszélni, ahogy kedvem volt hozzá, és senki mással nem is álltam szóba. Másokkal nem mindig tudok ilyen szépen beszélni, és azóta is az akkor elhangzott mondatok járnak a fejemben, és most..Most, hogy nem hallottam róla 2 napja, már nem is emlékszem arra, hogy idegesített a "nyavalygása", már annak is örülnék, ha csak hallhatnék róla, vagy visszaírna az sms-emre, mert egyszerűen belehalok a hiányába, és borzasztó érzés, hogy nem tudom mi történhetett vele, és hol lehet.
Tudom, érzem, hogy nem esett baja, de mégis most szívem szerint elmennék utána, és megkeresném, mert hiányzik. Nélküle szinte "fél" életet élek, mert megszokott volt a társasága.
Ő volt az eddigi bejegyzéseim többségének főszereplője, akire felnézek, és imádom.
Nia <3

Ha a netre pötyögtök szar a kritikátok

Az előző bejegyzésemmel kapcsolatos ez is.
Amikor elgondolkozok, hogy miért van ennyi "jófej" ember az interneten. Egy olyan helyen, amit a szórakozásra találtak ki, és nem arra, hogy mindenkibe beleköss, és utána ne mondj semmit a reakcióra. Vicces. Csupa olyan ember aki itt próbálja élni az életét, és azzal jön, hogy mennyi dolgot megtett a való világban. Úgy gondolom nincs lelkiismeret furdallásom, miután megmondtam, leszarom, mert így mindenki azt mond, ami neki tetszik, és senki sem fogja bebizonyítani, hogy Ő valójában mit is csinált, és mit nem.
Csak hallkan jegyzem meg, hogy az ilyen emberek a sírba visznek : D

A másik gondom az volt, hogy érdeklődtek, hogy kell blogot csinálni. Persze, oké, elmondtam, de nem értettek semmit belőle. Sajnos az ilyeneken nem lehet segíteni, és ha ez meghaladja az értelmi képességüket, akkor mit várhatnánk a blogjától?! : )
Az én blogom se jobb.
Respect Nagy Ádám [Hal] (HHHHHHHHHHHHH)
Bocs, hogy személyeskedek. :"D

Különböző emberek...

Elgondolkodtam, miért leli a XXI. században mindenki örömét abban, ha valakinek beszólhat, és bizonyíthatja az okosságát, ami csak álca. Hogy megmutathassa, milyen nagyszerűen gondolkozik, mert valami olyat mondott, ami tetszik másoknak. Szerintem, ez nagyon gyerekes. Mindenki él egy álom, vagy valós világban, amiben jól érzi magát, mert úgy csinál mindent, ahogy jólesik, de az embert érő kritikák tömege miatt nem tudja önmagát adni.. Aztán a nagy "elmék" ismét beleszólnak, mert a "zaklatott" már nem meri felvállalni, hogy néz ki, hogy mit érez, és hogyan gondolkozik egy témával kapcsolatban. Mindezt azért, mert van pár magát tökéletesnek gondoló ember, akik örömüket lelik abban, hogy másokban a hibákat keresik.
De, hogy magamról is szót ejtsek, elismerem, nem csak másoknak van meg ez a hibája, mert én is tudok (talán szeretek is) kötekedni, pedig lehet, hogy semmivel nem vagyok különb, a fentebb említett kötekedő embereknél. Talán annyiban különbözőek vagyunk, hogy nekem van önkritikám, de ezt sem lehet jó dolognak mondani, mert a kritikák csak indulatokat szűlnek.
Ez egy ördögi kör, amikor bizonytalanságodban már nem tudod mit tegyél..
Mindenki eldöntheti, hogy melyik csoportot képviseli!

Alapvető emberi tévhittek.

A mai világban mindenki arra vágyik, hogy valakivel kibaszott nagy barát legyen. Úgy, hogy a vetélytársairól kialakít egy hamis képet, és azt elmondja, annak, akivel szeretne jóban lenni.
Az a gáz ezzel, hogy a rengeteg tévhitt, és a sok hazugság mindig indulatokat szül, és így a végén, már nem bízhatsz senkiben, és nem szerethetsz valakit igazán, szívedből, bármennyire is állhat közel hozzád.
Én elmondhatom magamról, hogy elértem egy olyan szintet, hogy nem nyalok senkinek, nem keresek olyan kapcsolatot, amiért bárkivel is veszekednem kéne, és így végülis tök jó minden.
Talán a szerelmen kívül semmi nem hiányzik az életem tökéletességéből, és nem vagyok biztos abban, hogy egy igaz barátot, személyesen kéne ismerni. Természetesen vannak személyes barátaim, akikért odaadnák bármit, de vannak ellenpéldák is, akiket személyes ismerettség hiányában is tudok szeretni, és képes vagyok értük bármire.
Szerintem hülye, aki az internetes kapcsolatokat nem próbálja ki, vagy nem él velük, mert szerintem egy próbát mindenképpen megér. Most megint csak egy ember jár a gondolataim körül, akit igazán pozitív példaként tudnék mondani, de nem személyeskedek.

Célom volt..

Megint Niával kezdem.
Szóval.: Niának valami "nagyspanja" mondta, hogy az igazi barátok nem a neten segítenek, hanem leülnek veled cafézni, meg satöbbi, és hogy Én, vagy más barátai, csak ilyen netceleb geciségek.
Erre annyit reagáltam, hogy nem vagyok celeb attól, mert van pár száz ismerősöm, akiből 4-5-tel barátságban vagyok. Nekem annyi volt a célom, hogy az emberek úgy ismerjenek, hogy kitartok mások és a magam igaza mellett, seggnyalás nélkül. Szerintem nem volt túl nagy dolog, talán sikerült is. Aztán még hozzátettem annyit, hogy a barátság a közös témákon, a szereteten, és a megértésen alapúl. Nem pedig a kávézáson, ami káros az egészségre : D
A szerelemről annyit mondtam, hogy ott sem az a mérvadó, hogy hányszor dugtál életed szerelmével, hanem, hogy mennyire értitek egymást, és mit szeretsz benne a nagy faszán, vagy a tág pináján kívül. : D

Élet...szerelem nélkül

Habár..Perpill egyedülálló vagyok, de ilyenkor néha nagyon jólesik leírni, hogy egy bizonyos illetőt milyen mértékben tudnám szeretni, és bármit megadnék, hogy vele lehessek, vagy megölelhessem, érezzem az illatát, és a közelségét, mert mindennél jobban szeretem. Ezeket leírva mégis hiányérzetem marad, mert tudom, hogy leírtam, de a címzett még mindig hiányzik, és bizonytalan ideig nem is lesz. Vagy talán a holnappal együtt eljön Ő is.. És hiába vannak barátok, akik többet érnek bármilyen szerelemnél, ha ezt az érzést nem tudom mutatni, és magamban sem tudom tartani többet már.. Nem véletlen szokták mondani, hogy "Életem", mert most nekem is az életet jelentené. És én szeretek élni.

Van nekem egy...

Van nekem egy barátom, egy barát akit nem személyesítenék meg, de tudni fogja, hogy róla van szó, tudni fogja, mert leírom, hogy megígértem neki, hogy vele leszek örökké, és nem fogom otthagyni a szarban, sosem, egy egyszerű okból kifolyólag: imádom.
Mostanában sokat vitatkozik, és elég szomorú ezek miatt, és néha meg kell vígasztalnom, ami elmondása szerint az esetek többségében segített, és megköszönte milliárdszor, mondván: csak én tudok rá ilyen hatást tenni, csak én vagyok aki így kifejezi a dolgokat, és elismeri, hogy igazam van, mert amióta engem ismer, sokkal nyíltabban vállalja a véleményét mások előtt, és sokkal könnyebben mondja ezt ki.
Engem ez leírhatatlan boldogsággal töltött el, és megmondtam neki, hogy ezt ne köszönje, csak lássam, hogy tényleg javult a helyzet. Ezután 2 perccel aztmondta, hogy elkezdett mosolyogni, és megígértem neki, hogy mindig az Ő pártján leszek, és nem fogok vele veszekedni...
Ezután megmondta, hogy én vagyok az egyetlen ilyen barát, aki ezt így megmondta neki.

Hatalmas köszönethalom jár ennek az embernek akiről most beszéltem.

- Talán néhány ember példát vehetne az igaz barátságról. -

köszönet, Niának

A féltékenykedés elkerülése miatt, szeretném leszögezni, hogy Nia nem több egy kedves barátnál, és Őt nagyon meg tudom érteni, ami viszonzásra talál.
Amúgy hozzátenném, hogy személyes ismerettségnek még nem örvendek, de ez az "arca" nagyon meggyőző, mert gyakran vagyunk hasonló véleményen, emellett pedig nem elhanyagolható, hogy az esetek többségében tud belém lelket önteni, ami nálam abszolút pozitív..
Most ezeket a tulajdonságait szeretném meghálálni egy kis seggnyalással, és bízom benne, hogy örülni fog.
Szóval..A csajt 2 hónapja ismerem nagyjából, és azóta eléggé összehaverkodtunk, meg minden, elég sok titkot elmondunk egymásnak, és ezekben szoktunk segíteni egymásnak, hogy is lehetne ezeket megoldani.. Tud komoly lenni, de nem mondok újat, hogy kibaszott nagy arc, és rohadt nagy poénokat szokott mondani, ezekben az a jó, hogy tudja úgy használni a szavait, hogy a szomorú, és a vidám Nia is fel tud vidítani, ez megint egy jó pont.
A belső tulajdonságok közül nagyjából ennyit szerettem volna kiemelni, a többit még nem nagyon ismerem, vagy nem szeretném részletezni...
A külsőre annyit mondok, hogy Nia gyönyörű.. : D
Nem szaporítom tovább, leírhatnám ötezerszer neki, hogy köszönöm ezt a 2 hónapot, de annyit mondok helyette, hogy nagyon köszönöm, és szeretnék ötezer köszönöm helyett ötezer ilyen hónapot, évet *-*

<3

A boldogság

Elgondolkoztató dolog, hogy aki nem érzett még szerelmet valaki iránt tizenakárhány éves fejjel, annak vajon hol találhatóak az érzelmei, ha vannak egyátalán..

Ismételten beszélgettem Niával, miután le lettem szólva, hogy milyen borzalmas dolog, hogy van önkritikám..na és szóval szóba került a myvipes bemutatkozásomról, hogy ez egy volt szerelmemnek szól, akit valamiért úgy mutatom, mintha utálnék, de valahogy becsapom ezzel magam, mert szeretem. Ő is elég durva véleménnyel van rólam, és szóba került az is, hogy nem minden stimmel nála, de elmondtam, hogy amíg együtt voltunk, teljesen normális volt, és iránta éreztem úgy igazán nagy szerelmet, annak ellenére, hogy nem találkoztunk túl sokszor, de akkor voltam a legmagabiztosabb, és Őt tudtam teljes szívemből szeretni, feltételek nélkül...
Most ezután a szerelem után 2 hónappal, azon gondolkozom, hogy ha lesz egy új szerelem, vajon mennyire fogom tudni szeretni teljes erőmből, ha az előző illetőt nem tudom feledni..
Ezen eszméletlen sokat gondolkoztam, és nagyon önbizalom hiányos vagyok perpill emiatt.
Megint csak szeretnék köszönetet nyílvánítani Niának, mert borzasztó sokat segít azzal, hogy elmondja nekem a véleményét.
köszönöm (L)

My Freedom.

megfogadtam, hogy más leszek..mert ki fogok tünni a közönséges emberek közül, nem lesznek extrém vágyaim, de olyat érek el, amire más gondolni se mer, amire mindenki felnéz, de nem a rivaldafényben fogom magam reklámozni..
egyszerűen élni szeretném a magam világát, amiben jól érezhetem magam, és nem a kritikák tömegét szeretném élvezni..
csak, hogy legyek valaki, akit ér kritika, de nem ezeknek az árnyékában akarok élni.
nem törekszem tökéletességre, és nem kellenek a rajongók, egyszerűen pár emberre van szükségem akik velem tartanak azokon a gyenge napokon, és velem nevetnek a vidám percekben..
- monologom a Niával történő msn beszélgetésből -
köszönöm Nia <3