Életem...

Az életben mindig eljön egy olyan pont, hogy megtaláljuk benne az értelmet. Én megtaláltam, és nem gondoltam, hogy az értelem, és az érzelem ennyi mindenben hasonlít, azon kívül, hogy mindössze 1 betű eltérés van a két szó között. Nekem ahhoz, hogy értelme legyen, előbb érzelmek kellettek, és most, hogy érzelmeim vannak, amik pusztíthatatlanok, most érzem úgy igazán, hogy van miért élnem. Nem vágyok nagy dolgokra, annak ellenére, hogy a legnagyobb dolgokat kapom. Csak annyit várok, hogy egy reggel végre úgy ébredjek, hogy mellettem szuszog az a lány, aki az értelmet adta, és úgy ébredjek fel, hogy tudjam, hogy soha többé nem kell ott hagynom. Hagyom aludni, és amíg ő pihen, addig én veszek neki virágot, és főzök egy kávét, aztán ahogy lefőtt a kávé, az illatra felkel, én pedig úgy köszönthetem, hogy "Jó Reggelt Szerelmem!"
Nekem ez már a világot jelentené, és úgy Isten igazából másra nem is nagyon vágynék... Csak tudjam, hogy szeret, érezzem. Én pedig nem kérdés, hogy viszonoznám-e. Nem keresek kincset, és nem vagyok telhetetlen, mert egy kincset már találtam, és nekem ennyi pont elég... Ez a kincs Ő, a szerelmem. Hogy mi mindent szeretek benne, az felsorolhatatlan... De tudom, hogy Vele tervezem az életem, és Ő az, akit komolyan tudok szeretni. Kell nekem, egy életre...
Szeretlek Körtélyesi Bettina!!!!

Szeretlek!

Kibaszott fiatal vagyok még, de tele vagyok célokkal, és ahhoz, hogy minden célomat elérjem, ahhoz Te is kellesz. Nem azért, hogy kihasználjalak, hanem azért, mert minden fontos célom hozzád kötődik. Tudom, hogy sokszor hibázok, és tudom, hogy kell idő sok mindenhez, de ha évekbe telik, én akkor is mindent visszacsinálok, és jóváteszek. Nem azért, mert így a legegyszerűbb, hanem azért, mert hűséges vagyok hozzád akkor, amikor baj van, és akkor is, amikor minden rendben. Sosincs baj, de én mégis küzdök érted, hogy érezd, hogy szeretlek, és ha nem is hívod fel rá a figyelmem, hogy tudod, de a szíved mélyén tudd, hogy mennyire fontos vagy. Nem akarok neked fájdalmat okozni, hogy csak a jót érezd, és ha mégis fájdalmat okozok, egy idő után akkor is csak a jót fogod érezni, mert én mindent megteszek azért, hogy egy apró, jelentéktelen hibát százszor is jóvá tegyek. Nem azért csinálom, hogy bárki is felnézzen rám, hanem azért, hogy mindenki tudja, hogy én igenis szeretlek, és igenis bármit megteszek érted... Nem azért, hogy visszakapjam, hanem azért, mert mindent meg akarok neked adni. Szeretlek, és nem akarlak elveszíteni soha. Tudom, hogy nem is foglak, de akkor is leszögezem, hogy bármi áron is, de melletted leszek! És nekem ez nem fáradtság, egyszerűen bizonyítási lehetőség. Nem a világnak akarok mutatni bármit is, hanem neked... És nem a bármiről van szó, hanem arról, hogy sosem akarlak elhagyni, hogy örökké hűséges leszek hozzád, és hogy nagyon szeretlek!

B.

Szeretem, amikor hozzámér, szeretem, amikor a szemembe néz, szeretem, amikor azt mondja, hogy szeretlek, szeretem, amikor azt kéri, hogy maradjak vele örökké, szeretem, amikor azt mondja, hogy örökké az enyém... Szeretem. Csak szeretem. Jólesik, amikor elkap az érzés, hogy szeretem, és amikor elönti a szívemet az egész, elönti az érzés, hogy már nem tudom, mit csinálok, de úgy csinálom, hogy neki jó legyen... Szeretek úgy hozzáérni, hogy már tudja, érezze, hogy szeretem... Szeretem. Csak szeretem. Szeretem, hogy néha úgy hiányzik, mint senki más, és szeretem, amikor pótolhatom a hiányát... A hét akármelyik napján... Szeretem. Csak szeretem. Szeretem, amikor átkarol, és szeretem, amikor átkarolom... Szeretem, amikor mosolyog, szeretem, amikor nevet, szeretem, amikor mesél, szeretem, amikor hallgathatom... Szeretem. Csak szeretem. Szeretem indulatból leírni, hogy mit érzek iránta, szeretem őszintén leírni, hogy mit érzek iránta, és szeretem úgy leírni, hogy mit érzek iránta, ahogy senki más nem írná neki... Szeretem. Csak szeretem. Szeretem úgy szorítani a kezét, hogy még nem fáj neki, de mégis erősen, hogy érezze, hogy szeretem. Szeretem. Nagyon szeretem... Mégis csak szeretem. Szeretem, mert tökéletes, mert egyedi, mert Ő az életem, mert kell nekem, mert a Földön, és az egész csillagrendszerben, beleértve a legkisebb planétákat is; Ő a legédesebb teremtés. Szeretem. Csak szeretem. Szeretem, ha velem van, és szeretem akkor is, ha nincs velem, és csak azt tudom, hogy szeretem... Mert szeretem. Csak szeretem. Szeretem, mert eltereli a gondokról minden gondolatom, szeretem, mert hibátlan, és szeretem, mert csak Őt szeretem... Szeretem, mert nem tudok mást szeretni, és szeretem, mert... Mert csak szeretem. És azért is szeretem, mert Vele akarom leélni az életem... Azért, mert szeretem, mert kell, mert benne minden megvan, ami eddig hiányzott az életemből... Tehát... Szeretem.

Szeretem 2.

Az élet rövid, habár magányosan hosszúnak tűnik, azt hiszed, hogy lassan telik, aztán hirtelen minden felgyorsul, és az évek úgy mennek, mint másnak a percek. Belecsöppensz a legjobba, és utána már nincs megállás, mert tudod, hogy valaki szeret, tudod, hogy Ő bármit megtenne érted, pont úgy, ahogy Te is érte. Hihetetlen, hogy egy dologgal mennyit változhat az egész életünk, mintha csak egy csettintés lenne az egész, és már kész is van az, amire mindig vágytunk: boldogságra. Én boldog vagyok, és legalább egy embert magamon kívül boldoggá teszek. Ez az egy ember az a lány, akit szeretek, és akiért meghalnék, ha kell. És igen, Én vele tervezem a jövőmet, nem szégyellem, hogy vele vagyok boldog, és Őt szeretem. Nem tudnék máshogy tekinteni rá, csak úgy, hogy "Igen. Vele akarom leélni az életem". Tudom, hogy Ő az, akivel le fogom. Nem azért, hogy nehogy egyedül maradjak... Ez is benne van, de Én szerelemből, a legőszintébb szerelemből vagyok vele együtt, és azt akarom, hogy minél több szép pillanatot okozzak az életében. Erre születtem, hogy embereket vigasztaljak meg. Ezenkívül egyetlen egy embert tegyek boldoggá, és egyetlen egy embert szeressek, akármilyen áron. Ez az ember, ez a lány Ő. Ő, akiért bármit megteszek... mert őszintén szeretem!
Szóval... Körtélyesi Bettina... Szükségem van Rád, és Veled akarom leélni az életem.

Szeretem

Nehéz elszakadni a múlttól, amikor minden olyan szabad volt, és nem éreztük a tetteink súlyát, csinálhattunk bármekkora hülyeséget is. Mégis, akármilyen hülyeséget is viszünk véghez, és bármekkora egyéniségek is vagyunk, a szívünk mélyén, a zord külső rejtekében van egy célunk, egy cél, amiért bármire képesek vagyunk, amiért megteszünk olyan dolgokat, amekkora áldozatot már a hülyeségek miatt sem hozunk. Tudod a szíved mélyén, hogy nem kell senki más, csak a cél, akiért bármit lemondanál, akiért bármiben megváltoznál, csak érezze, hogy szereted. És tudod, hogy fáj elszakadni a múlttól, mert a múltban nem volt súlya semmilyen tettnek... Aztán a cél elérésével jön minden, és muszáj elszakadnod a múlttól, hogy boldog lehess. A múltam még néha átjön a jelenbe, és néha úgy érzem, hogy sosem tudok tőle teljesen elszakadni, és szívem szerint belenyúlnék a sorsomba, hogy a jelent, meg a jövőt - vagyis Téged -, és a múltamat összefonnám, hogy ne fájjon semmilyen tettem Neked. De ez lehetetlen. Kissé kudarcnak érzem, de nem akkora kudarc, hogy emiatt lemondjak Rólad. Inkább a múlttól szakadok el, hiszen a múltból nem lehet megélni. A jelenben pedig mindent előre megszabályozhatunk, csak tudni kell, hogy mit várunk. Én téged vártalak a múltban, akármilyen hülyeséget is tettem, és most, hogy megkaptalak, érzem, hogy meg kell változnom pár dologban. Tudom, hogy furcsa vagyok néha, és érthetetlen, de a változás irányába megyek, hogy tudd, hogy megteszek érted bármit, és nem csak a magam terén, de a Te irányodba is... Éreztetni akarom Veled, hogy szeretlek, hogy fontos vagy nekem, és hogy inkább többször kérek bocsánatot, minthogy lelkiismeret furdalásom legyen. Nem nehéz dolgok, de másfél év után, egy olyan másfél év után, ahol minden éjjel az emlékeinkkel aludtam el, és minden reggel könnyes szemmel keltem, abban bízva, hogy egyszer visszakaplak, és olyan boldoggá teszlek, mint senki más, ez egy kicsit nehéz. A tudat megértése, és felfogni, hogy újra együtt vagyunk... Már ennyi nehéz, hiszen ennyi várakozás után hihetetlen, megfoghatatlan boldogság érezni, hogy megtaláltam az igaz szerelmet... De akármilyen nehéz is megtenni dolgokat, miattad megéri. Tudom, hogy nem miattad kell elsősorban megváltoznom, mert ha csak miattad tenném, akkor az jönne ki, hogy nincs életcélom. De én mégis miattad teszem... Mert Te vagy az életcélom, Te vagy az életem, Te vagy az igaz szerelmem, akinek az életem, és mindenem odaadom... Nehéz, de ennyire még semmi sem érte meg. Fiatal vagyok, és sokszor mondok elhamarkodott dolgokat... De ez a szerelem már másfél éve sem volt elhamarkodott, és ennyi idő alatt pontosan elégszer jöttem rá, hogy sosem tudtam volna veled elég korán kezdeni, pont úgy, ahogy sosem tudnék elég későn végezni. Érthetetlen, de mégis csodálatos, hogy valaki képes ekkora hatást gyakorolni rám. De ez a hatás a legjobb, ami érhet, mert őszintén szerelmes vagyok, és örökké az maradok.
Körtélyesi Bettina, Veled AKAROM leélni az életem.

"Annak" a lánynak

Istenem... Hallasz engem? Ha most hallod a szívem dobbanását, és tudod, hogy mit érzek, Istenem, akkor kérlek, támogass abban, hogy ez a lány boldog lehessen mellettem. Nem kérek pénzt, nem kérek csillogást. Csak Őt, és a szerelmét... Ne adj semmi mást, nem kell semmi, komolyan, Istenem, csak annyi, hogy Ő velem legyen, hogy megértsen, és hogy szeressen. Istenem, Te éreztél már ilyet?! Tudod, hogy milyen érzés vágyakozni a Földkerekség legcsodásabb lányára? És tudod milyen érzés, amikor megcsókolhatod, szoríthatod a kezét, vagy csak a fülébe suttoghatod, hogy "szeretlek"?... Isteni... A neveddel élek, és ha nincs is nagy egód, ez akkor is egy nagy dolog. Istenem, kérlek szépen, hogy add meg a lehetőséget, hogy Őt tegyem boldoggá, és add meg nekem azt, hogy Vele élhessem le az életem. Nem kell senki, és semmi más, de Őt ne add oda senkinek, mert Ő az enyém, Én pedig az Övé vagyok... Tudom, a gazdagság egy egyszerűbb kérés lett volna... Pénz több van, mint ilyen lány, de Én tudom... Tudom, hogy akkor leszek igazán gazdag, ha Vele lehetek életem végéig. Ugye teljesíted, Istenem? Ugye meghallgatsz, és megteszel értem ennyit?

...Körtélyesi Bettinának.

Vége

2009. szeptember 20.-án délután jött az az ötlet, hogy csinálok egy blogot. Azóta majdnem 100 postom volt, többnyire üzenettel. Vagy emberről szóltak, vagy érzésről, de mindig valakinek, vagy valaminek szólt... Most, több mint 1 év blogolás után, némi hanyagolás, némi újra feltűnés után, úgy döntöttem, hogy végleg befejezem. Túl sok ellentmondás van az egészben, hiszen sok lánynak hagytam itt üzenetet, és a felével már megszűnt mindenféle kapocs... A nyomok pedig itt maradtak. Úgy gondolom, ez a blog arra volt jó, hogy a lelkem sokat fejlődjön, és sok mindent kiadhassak magamból, de már nem érzem szükségesnek. Megtaláltam azt a lányt, akivel igazán boldog vagyok, és akivel tudom szemléltetni/éreztetni, hogy bejegyzések nélkül is őszintén, tiszta szívből szeretem. Ezt nem hiszitek el, de én érzem, és felhőtlenül boldognak érzem magam. A blogomnak itt vége, lehet, hogy egyszer csinálok egy újat, de ott már nem fogok embereknek írni. Köszönök mindent minden olvasónak, és azoknak az embereknek, akik tartották bennem a lelket. Elmerülök a szövegírásban, a rapszövegek írásában, és elindulok a stúdió felé. Szeretnék saját albumot csinálni, és rapper lenni.
Ha érdekelnek a szövegeim, akkor a szopog.asd@windowslive.com címen megkaphatod őket.
Ezzel szeretnék zárni:

Nézem, hogy mi a fasz van veled,
Olyan gizda vagy, hogy kilóg a beled,
Nem kérdezem, mert úgyis tudom mi a neved,
Az olcsó pornótól kifolyik a te leved,
Nem vagyok nagyba, de megveszlek kilóra,
Ez nem szex, és nem is keksz, mint a pilóta,
Oltottál, hogy mibe vagyok, de már nem szólsz semmit,
Nem jöttek a spanjaid, haver, én nem láttam senkit,
A kurváid nem léteznek, de nagyba vagy, vagy mondod,
De úgy megbaszlak, hogy nem tudom, mi a gondod,
Ez a kibaszott rap, és nem szájbakúrt költészet,
Egész zenét oltok, nem kapod meg több részbe,
Reklám se lesz közbe, csak kapod az ívet,
Minden egyes szóra, csatolok egy rímet,
Battyánba vagyunk, nem nagy, de sok az ember,
Itt nincs ember, akit nem irányít a kender,
Én vagyok csak ilyen, nekem a szívem diktál,
Olyan piák vannak, amit még nem ittál,
Túléled, ha itt vagy, csak ne szólj semmit,
Ha stoppolod a cigit, akkor miért szívtál ennyit,
A balhé, hogy ha itt vagy, akkor garantált,
Senkit nem hat meg, ha szűz maradnál,
Tesóm vagy, de engem nem érdekel a kapcsolat,
Ne pacsizz velem, és ne szorongasd a mancsomat,
Egy ilyen zene nekem fél óra alatt van meg,
Hallgasd a cuccot, és a tartozásod add meg,
Köszi szépen, amúgy nem vagyok gengszter,
De ha beszólsz nekem, akkor szétbaszlak egyszer,
Kicsi voltál, kicsi maradsz, nem foglak bevárni,
Nem lesz itt orgia, nem fogok sorba állni,
Ha tetszik a szöveg, akkor tedd fel a kezedet,
Szóljál nekem, ha már elvettem az eszedet,
Akkor is jelezz, ha érzed, amit érzek,
Ha tetszik a szleng, hogy én több sebből vérzek,
Nem vagy a csicskám, ezért semmire sem kérlek,
A buszon ingyen megyek, nem kell nekem a bérlet,
A lelkem tiszta, nem vagyok még vétkes,
Amiben pörgök, engem az az, ami éltet,
Írok rólad pár sort, utána lerakom a tollam,
De ne szólj bele, hogy mit hogyan toljak,
Ez egy gagyi szar zene, de te is ezt hallgatod,
Nem kamuzok soha, ezt te is hallhatod,
Ha Battyánba nem, akkor a színpadon mindenki megtalál,
Az összes drogfüggő erre a cuccra minden szart felzabál,
Nem kell ide high, elég egy jó parti,
Ha unod az életed, a beledet szard ki,
Nem kell az emó, unom már az egészet,
Ne eret vagdoss, hanem mutassál merészet,
Én vagyok, aki mondja, te meg aki hallgatod,
Nem érdekel semmi, felőlem a lóvéd kiszarhatod.