Le vagyok maradva...

Nem vagyok több, csak egy szabadbattyáni tróger,
Nem vagyok gazdag, meg nem is vagyok bróker,
Szeretek élni, és szeretek sok mindent,
A vasútról jövök, és nem hordom az ingem,
Nem nyerésből csinálom, ez pusztán szerelem,
A segítséged nem kell, a problémáim kezelem,
Kicsit nehéz az élet, amikor magadra maradsz,
De jöhetsz bármerről, te ugyanolyan maradsz,
A fotelban ülve rám törnek a gondolatok,
Nem történik semmi, ezt még nem is gondolhatom,
Neked kell tudnod, hogy mit akarsz megélni,
Lehet nehéz lesz, de nem kell reszketni meg félni,
Én sem vagyok szomorú, megélem kereken,
Nem vagyok sztár, de tudom mi a szerepem,
A tehetséged nem csak rímekből áll,
Velem nőttél fel, és látom mivé váltál,
Üres a fejed, mint a magyar stadionok,
De nagydarab vagy, mint az export kamionok,
Én nem mondok semmit,
Mert nem vagyok senki,
Elmondom a véleményem, nekem ez ennyi,
Te nem értesz semmit, neked így mennyi?
Utálhatsz azért, mert tudom mi a célom,
Gyorsan reagálok, mint vas az acélon,
Nem kell gecizni, ha nem tudod ki vagyok,
Azt se kell észre vedd, ha gecire kivagyok,
Ez Magyarország bazdmeg, sok füves, meg raj,
Tíz éve még diploma, sok ember ügyes, ez így nem baj,
Fejlődik a világ, fejlődünk mi is,
Mínuszban a kassza, de marad még így is,
Az „új fiúk” kurvák, a kurvák már fiúk,
Mi a fasznak basszak, ha a kurvák is hiúk,
Nem kell benyalni, mert még elkapsz valamit,
Lehet nagy a pofád, majd csak elkap valaki,
Le vagyok maradva, nem voltam punk, se emó,
De adtam nektek stílust, így kihagy a memó,
Sebaj, nem haragszom, értelek titeket,
Celebek vagytok, nektek majd ki fizet?